Költészet napja, 2016
Ezt is megértük, Attila bátyám,
te száztizenegy vagy, én hetvenhat,
mi nem tudunk élni a jég hátán,
és nem nekünk való a föld alatt.
Szigorú szabályok igazgatnak;
hazánkban jó alattvalók legyünk,
mert ránk már a brosúrák sem hatnak,
és kevés a borocskánk, kenyerünk.
Így élünk, mint apa a fiával,
megtörtént már a feltámadásunk,
istenhitünk a másikra rávall,
egymásra mindig nagyon vigyázunk.
Melléd ülök a rakpart kövére,
ha ha zavarlak, akkor ne vedd észre!
2016. április 11.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-04-11 05:28:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-04-11 10:46:08
