Misinszki Hanna : Virrasztó

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 37422 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szokolay Zoltán
  Z
Új maradandokkok

Bártfai Attila Márk: COVID-19
Vajdics Anikó: A Vajdics Anikó-menet/Being Vajdics Anikó
Csapó Angéla: Világszép
Sági Ferenc Dénes: a vágyról
Vajdics Anikó: Így se, úgy se
Vezsenyi Ildikó: (hat perc)
Kiss-Teleki Rita: Egyensúly
Vajdics Anikó: Takarodó
Forgony Zoltán: Hét csillag (haiku-vers)
Albert Zsolt: Falevél
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 4 órája
DOKK_FAQ 11 órája
Tóth János Janus 12 órája
Nagyító 16 órája
Tálos Barbara 1 napja
Konta Ildikó 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Valyon László 2 napja
Seres Sándor 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Vezsenyi Ildikó 3 napja
Albert Zsolt 4 napja
Bártfai Attila Márk 7 napja
Varga Árpád 7 napja
Józsi Gyöngyi 7 napja
Szakállas Zsolt 8 napja
Oláh Imre 8 napja
Pálóczi Antal 9 napja
Pataki Lili 9 napja
FRISS NAPLÓK

 EXTITXU-UXTITXE 3 órája
Baltazar 5 órája
Zúzmara 5 órája
Bátai Tibor 7 órája
mix 7 órája
Vendég 7 órája
Hetedíziglen 12 órája
az utolsó alma 13 órája
PIMP 13 órája
A VERS LEGYEN VELETEK 21 órája
Gyurcsi 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
nélküled 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Misinszki Hanna
Virrasztó

Nem tudom, észrevetted-e már,
van egy pillanat a napban,
a hajnal bizonyos órájában,
mikor valamilyen belső parancsnak engedelmeskedve
megszólalnak a madarak.
Bárhol vagy, hallod.
A levegőnek meghatározhatatlan illata van,
érintése vág, összerándulsz, mintha jeget érintenél,
pedig minden tűzforró.
A szerelmesek az álomban elfeledkeznek egymásról,
de ekkor-mintegy gongütésre- újra feltűnik a "te"
majd közvetlenül rá az "én" is.
(Félálomban felfakadt mosolyuk megnyílt seb.)
Az éjszakás nővér, ha körbejár az elfekvőkben,
madárcsivitelésben cseréli a pelenkákat.
A fekvők, mint úsztatott fák a folyón,
már egy másik valóság felé lebegnek.
Felfekvéseik ragyognak, mint a drágakövek,
pedig mindent betölt a rothadás édeskés bűze.
Egy pillanat ez, mikor úgy érzed, bármit megbocsátasz,
és lehetetlenségnek tartod, hogy neked ne bocsássanak meg.
Egy egész pillanatra úgy látod Istent,
ahogy önmagadtól eddig nem láthattad:
örökkévaló pőreségben,
kivetkőzve minden emberi közhelyből.
Mindez egy pillanatig tart.
Aztán, ha elmúlt, újra hallod az autókat,
a felkelés morcos zajait:
valaki kávét főz,
valaki hangosan ásít.
A szerelmes nő ölelés helyett wc-re megy,
az éjszakás nővér a halált adminisztrálja.
A felfekvések nem drágakövek többé,
hanem fekete, rothadó kráterek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-22 21:00:33
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-23 19:47:07


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-11-26 09:17 lista
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-12-03 00:22   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-12-02 23:24   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-12-02 23:04   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:56   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:49   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:44   Napló: Zúzmara
2020-12-02 22:29   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:26   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:24   Napló: Baltazar
2020-12-02 22:14   Napló: Zúzmara