Mama nem vitt fel

Mama nem vitt fel a padlásra,
bár mosott ő is, szakadatlan,
én fel- feljártam csak azért is,
állítottam az antennánkon
kicsit jobbra,  kicsit balra,
beáztunk vagy a szél volt,

beáztunk vagy a szél volt,
nem vitt fel, hova vitt volna,    
pedig mosott szegény, teregette
a sok gyereknek, apának inget
évnyitókra, esküvőkre,
temetésre, utoljára még kivasalta,

kivasalta, szétválogatta,
a kávé foltja kifogott rajta,
pedig csak mosta, teregette,
a ruhák mégis csomókban
álltak a sarokban,minden sarokban,
gubancos élet,

gubancos élet, nálunk is ez van,
sok gyerek meg levetett holmik,
én azóta is be-beázok, hozzá még
az örökös zoknik, soha sincs párjuk,  
hová tűnhetnek, anya tán tudja,  
a zoknikat összecsavarta,
próbálom én is, de minek ha úgy is,
Mama nem vitt fel.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-01 20:19:02
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-01 20:19:02