Frontátvonulás
Már soha nem leszek,
aki voltam.
Felszívódott bennem a dűlőutak szaga,
a felforrósodott földé,
a megcsonkított gyümölcsfáké.
Én már sosem fogok
nekimenni a határnak zsebemben verssel,
nem fogok, nem is akarok
találkozni magammal többet.
Menekülttábor mellett tekerek
reggelente.
Óriás ablakrácsokon párolgó póló,
pelenka, nadrág.
Női arcok,
kifestetlen szemű nők
néznek farkasszemet a reggeli nappal.
Én meg el fogok késni,
csak tekerem feleségem
új biciklijét
és nem nézek oda.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Bárka, 2016.01
Feltöltés ideje: 2016-01-30 21:13:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-30 21:13:10
