Tóth János : Révedve

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 16 órája
Farkas György 16 órája
Cservinka Dávid 18 órája
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A fény nem publikus 4 órája
Minimal Planet 6 órája
Ötvös Németh Edit naplója 8 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 9 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 13 órája
Gyurcsi 13 órája
Jószándékú párbeszélgetés 15 órája
A vádlottak padján 16 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tóth János
Révedve




Révedve, szürkén, még ötvenen innen,
bár tudnám, hogy mibe kéne hinnem!
Elkopott, semmi lett a hit,
ami ez idáig tántorogva vitt,
húzott, vonszolt  magával  egyre,
csak dombig jutottam s nem föl  a hegyre;
melynek árnyékában vacogva fázom,
de már nem kérem, hogy legyen kabátom,
legyen ölelés, egy feleselő szívhang
itt a mellkasomon, ami cseppkőbarlang,
hisz benn tízezernyi perc koppant talajára,
de csak a visszhang talált riadt  önmagára.

Révedve a semmibe, még ötvenen innen,
fölöttem keselyű magány, hagyom hagy keringjen,
sötét árnyékot vet hatalmas szárnya,
mely lassan beleolvad a sajgó éjszakába,
hol reszkető csillagokból fájdalmas fények,
úgy zuhannak rám, mint elgyengült remények,
és a szilánkokban állva a pillantás csak réved,
az elmúlás  kertjébe sírok közé téved,
hová lelkem letérdelni, megnyugodni jár,
ahol az emlék engem mindig haza vár.

Révedve a semmibe, még ötvenen innen,
mellkasom kigombolva úgy, mint az ingem,
hogy a világ, ez a hideg leheljen rá jeget,
hozza el szívemre a könyörtelen telet,
hogy a fagy szorítson fehér csipkés dérrel,
hogy állva haljak meg a délceg jegenyékkel,
mikor szemembe a hajnali nap fénye
vörösen  beleég a bogárfeketébe,
könnyem majd kicsordul, az utolsó árva,
zuhan, mint gyermek a halott anyára,
és a szemem fénytelenül a végtelenbe réved,
ahol kutat, keres egyedül csak téged.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-11-20 16:01:29
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-20 16:01:29


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés