Szigeti György : Megmutatni magát

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38692 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Kiss-Péterffy Márta: Színkör (vers a látássérült gyermekekért)
Veres Mária: pillanat
Tamási József: 2023
Zsigmond Eszter: Gondolatok
Vadas Tibor: Fekete koszorú
Vadas Tibor: Ütemre és dalra
Vadas Tibor: Kérdések dísztelen
Albert Zsolt: Éjszakai páncél
Tóth János Janus: pillanatok
Tóth János Janus: Hol az Isten?
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 8 perce
Kiss-Péterffy Márta 4 órája
Kiss-Teleki Rita 4 órája
Cservinka Dávid 7 órája
Bátai Tibor 16 órája
Filip Tamás 16 órája
Egry Artúr 1 napja
Duma György 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Valyon László 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Csombor Blanka 5 napja
Tóth János Janus 5 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Vadas Tibor 6 napja
Tamási József 7 napja
Zsigmond Eszter 10 napja
Farkas György 10 napja
Mórotz Krisztina 12 napja
FRISS NAPLÓK

 PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 órája
A vádlottak padján 5 órája
az univerzum szélén 7 órája
szilvakék 15 órája
történések 20 órája
Bátai Tibor 22 órája
Hetedíziglen 22 órája
Janus naplója 1 napja
DOKK estek 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
négysorosok 2 napja
Minimal Planet 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
A fény nem publikus 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szigeti György
Megmutatni magát


Most is, mint oly sokszor, elkeseredve,
feladva életet, tagadva halált,
kezében tollal illant el a kedve,
mint a Fehér Szík, ha csontszárazra vált,

repedezett agyag éktelenkedik,
amelyet nemrég még kevés víz takart,
mint a mesebeli, ez a hetedik,
nem elpusztulni, csak látszani akart,

megmutatni magát, ím ilyen vagyok,
letépem időnként magamról a bőrt,
hiába a kín, én úgy is hallgatok
emberek nélkül és emberek előtt

tagadhatatlan fájdalom az élet,
mutatni, titkolni mind lehetetlen,
és majd csak akkor érhetne ez véget,
ha minden elpusztul, ami kegyetlen,

az üvöltést, akár József Attilát,
elfedi a vákuum, rejti a hangot,
mint lopott gyümölcsöt, dugja a halált,
szemtelenül visszatérő galambot,

nem fehér galamb ez, koszosszürke, mint
amelyik a fertőben tobzódhatott,
elriasztom és visszapotyog megint,
akár a legtökéletesebb halott.

Nem marad remény neki és nekem sem,
mindig civakodunk létünk elemén,
majd el is pusztulunk természetesen,
az egyik fele ő, a másik fele én.

2015. július 18-19.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-07-19 00:42:53
Utolsó módosítás ideje: 2015-07-19 00:42:53


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-19 14:53   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2024-03-19 12:36   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 12:33   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 10:30   Új fórumbejegyzés: Kiss-Péterffy Márta
2024-03-19 10:20   Új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2024-03-19 09:43   Napló: A vádlottak padján
2024-03-19 07:35   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-19 07:15   Napló: az univerzum szélén
2024-03-19 06:44   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 00:11   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid