Az egymásra tornyosult arcok,
akár raktárban bútorok.
Csöndek, egyre többen.
Ki hitte volna, hogy van ilyen:
csöndgyűjtemény, csönddel
kitömött csönd, akár egy plüssmaci.
Híjas cserép alatt, létra nélkül lapul
a padlás. Hiába emlékezem,
a réseken felejtés csorog
és szétázik, ami még megmaradt.