Szabadsággal terem
Nem tanultam, mit érdemes tudni,
mert nem lehet megtanítani,
nem futottam, mert nem tudtam futni,
hazudtam, mikor tudtam hazudni,
s vallottam, ha kellett vallani.
Dühös voltam, ha kényszerítettek,
s nem tehettem, hogy dühös legyek,
s ha nem bántottak, csak nem szerettek,
előttem sonkát és tortát ettek,
amikor éheztem eleget.
Az éhezést, fázást tanítani
és megszokni soha nem szabad,
mert előkerül mindig valami,
pedig nem látható, csak hallani
róla, ha jól is érzed magad.
Érdemes tudni, bár nem tanítják,
és nem is lesz tantárgy sohasem,
mit úgy neveznek, emberi nagyság,
vagy egyszerűbben, csak az igazság,
amely a szabadsággal terem.
2015. június 3.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-06-03 11:08:45
Utolsó módosítás ideje: 2015-06-03 11:08:45
