Névtelen hős,
Kinek a kritikája velős.
Már ha másról szól,
Magáról dicsfény közt dalol.
Azt hiszi, attól jópofa,
Ha másba belemarhat a foga.
Ő, akinek teher az érzelem,
S azt vallja: ha kérhetem
Lehetőleg ne találkozzak vele,
Mert már a hócipőm tele.