Szigeti György : Életrajzom

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2822 szerző 36577 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kelebi Kiss István
  Levél
Új maradandokkok

Misinszki Hanna: Kuka
Ötvös Németh Edit: véres hajnal
Ötvös Németh Edit: egyszerűen emberien
Aranyi Gábor: FORSITHYA
Albert Zsolt: Szobatenger
Pataki Lili: Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)
Aranyi Gábor: ÚJ AENEIS – INVOCATIO
Petz György: Rilke fél fordulattal Weöreshöz
Czékmány Sándor: nem kiírt iróniával
Gyurcsi - Zalán György: királyok
FRISS FÓRUMOK

Bak Rita 6 órája
Gyors & Gyilkos 6 órája
Gyurcsi - Zalán György 6 órája
Péter Béla 6 órája
Wesztl Miklós 7 órája
Nagyító 11 órája
Jónásné Göncz Zsuzsánna 12 órája
DOKK_FAQ 17 órája
Tóth Gabriella 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Valyon László 1 napja
Pataki Lili 2 napja
Misinszki Hanna 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Petz György 2 napja
Bara Anna 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Czékmány Sándor 3 napja
Oláh Imre 3 napja
Natalie Danaisz 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 6 órája
az utolsó alma 9 órája
Zúzmara 10 órája
Baltazar 10 órája
Juli 11 órája
történések 12 órája
nélküled 13 órája
Tapasztalatok 16 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 16 órája
Sorrento 20 órája
Bara 22 órája
pink 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Játék backstage 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szigeti György
Életrajzom

Magyar vagyok, ez az én hazám,
háború előtt szült az anyám,
nem tudhatta, apám elviszik,
világégés lesz, a második.

Az öldöklés bekövetkezett,
a bombázók Debrecen felett
úgy szórták le száz-szám a halált,
az állomás romtengerré vált.

Apám munkaszolgálatos volt,
"hazafias vizsgáján" botolt,
fegyvere egy jó nagy szívlapát,
azzal védhette csak a hazát.

Itt hagyott két fiúgyermeket,
mert még egy testvérem született,
drága jó anyánk velünk maradt
füstös, kormos magyar ég alatt.

Apánk USA fogságba esett,
két év múlva haza jöhetett,
addig nem volt híre-hamva sem,
reménykedtünk; egyszer majd üzen.

Végre megjött, munkát nem kapott,
Amerika egy "foltot" hagyott
rajta; nem szovjet hadifogoly
talált haza a háborúból.

Negyvenkilencben a Vagongyár
munkát adott, ne éhezzünk már,
negyvenhétben fiú született,
így ötfősre felemelkedett,

koldusbotra jutott a család,
még sem hagyta ajkunk semmi vád,
sok volt akkor a magyar szegény,
pincelakás és a vak remény

együtt pislogott a föld alatt,
néha jutott csak egy-egy falat.
Így nőttünk fel, mint olyan sokan,
magyar honban, búsan, boldogan.

Magyar vagyok, ez az én hazám,
forradalom éhezés után
következett, Debrecenben is,
írtam róla máshol, szépet is.

Jó apám, a művelt proletár
szeptemberben mondta, vége már,
véget ér az éhezés kora,
forradalom, isten ostora

robban ki fiam, nemsokára,
és számítunk Amerikára,
segít, hogy győzzünk most az egyszer,
módosabb lesz sok szegény ember.

És nem is sokára ezután,
október huszonharmadikán,
ezerkilencszázötvenhatban
forradalmár lett, gondolatban,

ha nem is tettleg minden magyar,
mondta, munkát, kenyeret akar,
az oroszok menjenek haza,
valóság lett apám igaza.

Alig tartott tizennégy napig.
Vége lett, a forradalmait
elvesztette mindig ez a nép,
valótlanná vált a csodaszép.

A régi-új urak szemében
nem voltam kedvenc, "tűrt" is éppen,
s rájöttek, használható vagyok -,
megszaporodtak a csillagok

                                                                                                                                                                                                         rég elhasznált, civil ruhámon,
párttag lettem egy délutánon,
funkciókkal is kedveskedett
a vezető pártgyülekezet.

Azt hiszem, hogy ezek az évek
tettek felnőtté, mert a lélek
bennem lassan már keményedett,
megházasodtam, és vége lett

a tétova igyekezetnek,
megnyugodtam, mert szerettek,
körülvett gyönyörű családom,
megoldást kellett kitalálnom,

merre tovább, és merre, hogyan,
csak most kezdtem élni boldogan,
felelőssé vált az életem,
szüleim után lettek nekem,

akikre már csak én vigyáztam,
Tiszavasváriban találtam
új munkahelyet szép lakással,
azóta itt kelt a madárdal.

Ennek éppen negyvenhat éve,
életemnek több, mint felére
itt találtam, viszontagságok,
szép emlékek, jobb lét, hiányok,

győzelem halálos kór fölött,
ez mind enyém volt, mely ideköt.
Immár tiszavasvári lakos
vagyok véglegesen, bizonyos,

hogy itt talál majd rám a halál,
ha engem keresve körbejár
e hazának szegleteiben,
itt temetnek el, azt hiszem.

2015. február 8.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-02-09 00:02:40
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-09 09:12:51


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-09-19 11:28 lista
2019-09-05 09:56 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-09-23 05:42   Napló: Hetedíziglen
2019-09-23 03:12       ÚJ bírálandokk-VERS: Francesco de Orellana lassúkígyó
2019-09-23 00:33   új fórumbejegyzés: Bak Rita
2019-09-23 00:16   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-09-23 00:15       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária bűbájosok
2019-09-23 00:06   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2019-09-22 23:59   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2019-09-22 23:58   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-09-22 23:50   új fórumbejegyzés: Wesztl Miklós
2019-09-22 22:58   új fórumbejegyzés: Péter Béla