HUNGERICA'

Gyere ismeretlen most utánam, óvatosan,
settenkedve , mert minden amit látsz törékeny.
A zsolnai-cserepek felvágják érzékeny,
puha talpadat,  és szisszenésedre megremegnek
álomba andalító, anyai dallam-gerendák.
Ez itt szőlőlugas, friss beton, ez itt a hazám,
nagyapám füstös komfort-szaga, nyirkos
pipadohány, az asztalon heverő kalapács
és a kiszáradt borospohár, ez egy
pakli kártya, teljes, harminckét darab,
talpad alatt a vitrinben porosodott porcelán,
amiből sosem ettünk úri vacsorát, és most
kuncognak köröttünk giccses kacat-relikviák,
hogy nem is fogunk, hallod, ismeretlen?
Hallod a kockák zörgésének monoton
hazárdjáték-zaját a fejekben? Ez egy tompán
lüktető, áporodott vasárnap délelőtt, a tornác
ablakából tanácstalan-kérdőn figyelnek, ha kinézel,
az öreg almafák száraz ágai és a párkányon túlról,
a régi dunsztos-üvegek körvonalai mögül
még pajkosan rád kacsint a piacgazdaság.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-01-16 01:26:32
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-19 10:29:22