Prézli
Kéne pár kötet a táskámba.
Nehéz, rendetlen, összekapkodott.
Fontosnak és súlyosnak érezném magam is,
ha ilyen terhet sokszor hordhatok.
Kéne a zsebembe sok gyűrött papírlap,
füzetből tépett, fehér, csak látszódjon,
hogy én bizony szép, okos, művelt,
hogy én bizony költő vagyok.
Vagy mégsem, csak pozőr.
De a papírt, azt szeretem,
meg a tintás ujjbegyeket,
karikás szemeket,
meg hogy legalább a látszat azt beszéli.
Hogy ez talán tud, de biztos nagyon akar.
Felszíni sebeket szívesen elvakar,
be nem kötöz, szálljon bele a por,
mert nem orvos ő, inkább csak
bölcsészsálba gyűjtött prézli.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-10-16 09:23:19
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-16 09:23:19
