Rutinpálya


Kivirágzott az idei orgonákkal.
Hamvas és fiatal. Nézem őt,
ő pedig visszapillant a tükörben.
Ahogy fésüli, haja egyre hosszabb,
szemem előtt nő. Most épp vörös,
mert ő, így szereti...
Gyakorlottan alapoz és sminkel,
naponta új macskaszemet rajzol.
Kész, pislog, ellenőriz... Működik.
Szemöldöke két szomorú smile,
mégis viccesen fel-le szaladnak
miközben dús varázsecsetjével
halvány pirt fest sápadt orcáira
a ráncokat kutató irigy neon alatt.
Karján a mindent elnyelő divattáska,
karcsú nyakát kiemeli a schmuck,
vékony alakját a bokatörő csizma.
Indul, az élet már felcsengetett érte...
Két puszit dob vagy csak egyet,
már oda se figyel.
Csak nekem tűnik fel minden reggel,
milyen tökéletesen megtanulta
a SIKK-es indulást.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-08-21 00:20:27
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-21 00:20:27