Egy természetfeletti bringa alkonya
Délelőttjei ágyban telnek,
egykedvűen túrja haját
Aphrodité, a hájas.
Hófehér combjai közt nem alél
el férfiak színe-java,
Aphrodité puhasága
túlzásokba esett.
Súlyos lépteitől
reng az olümposzi lépcső,
és reng a narancsbőr
Aphroditénak a seggén.
Gaz növi körbe kövét,
üres az oltár, odalent
Aphrodité szobra ledőlt.
Terjed a város,
de nincsen a lentiek
közt olyan ember,
aki megóvná
Aphroditénak a hírét.
Csak a féltökű Árész
gondol Aphroditéra,
s alkalomadtán
felveszi vértjét.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-06-18 20:11:28
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-27 07:25:44