Egy természetfeletti bringa alkonya

Délelőttjei ágyban telnek,
egykedvűen túrja haját
Aphrodité, a hájas.

Hófehér combjai közt nem alél
el férfiak színe-java,
Aphrodité puhasága
túlzásokba esett.

Súlyos lépteitől
reng az olümposzi lépcső,
és reng a narancsbőr
Aphroditénak a seggén.

Gaz növi körbe kövét,
üres az oltár, odalent
Aphrodité szobra ledőlt.

Terjed a város,
de nincsen a lentiek
közt olyan ember,
aki megóvná
Aphroditénak a hírét.

Csak a féltökű Árész
gondol Aphroditéra,
s alkalomadtán
felveszi vértjét.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-18 20:11:28
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-27 07:25:44