Elsüllyedt világ




Tán túl sötét kripta lenne a számomra ez,
melyre rá van írva: "Irodalom" ;
s zörgő csontokká válik rögtön, mi testet ölt,
de béke lesz;
s a gyöngéknek jő majd oltalom.


Kitépett szárnyú könyvek pergamenlapjai,
melyek a kemény borítót- a sírfedelet - válasszák el
a könyvek húsától,

s ott belül minden hófehér, halottak napi ,
minden valami testszagú múltat vázol,
mely elől eltűnt az emberi arc és az emberi szív.

Túl sok a lépcső lefelé, mint az Emmausz-napi pincékben;
egyre mélyebb a sírbolt alja, s odalentről az egész egy diadalív.

Túl mély és túl sötét,
hiba volt engem odaengedni hozzá...

Mert megzavarhatnám  a holt Lázár bűvkörét -
de a feltámadás
  semmit sem tenne már  jobbá...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-03 19:11:18
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-03 19:14:11