Szigeti György
Ismét végig gondolom
Holdnélküli éjszaka,
orrba vág a föld szaga,
szagolhatom eleget,
ha nem eszem kenyeret,
ha véget ér sóhajom,
nehezül a földhalom,
de már nem nyomhat agyon,
nincsen olyan hatalom,
amitől tartani kell,
ha kérdezem, nem felel,
ő se szólít soha meg,
csak eltűr, de nem remeg,
mint ahogy én félem őt,
elzárja a levegőt,
mosolyogva megkínoz,
visz belőlem, sose hoz,
egyszer lassan elfogyok,
mosolygok, a boldogok
hazug örömkönnye sem
ad boldogságot nekem.
Megállok, egy pillanat
végtelensége alatt,
ismét végig gondolom,
mi fájhat ilyen nagyon.
2014. május 24.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-05-24 06:47:17 Utolsó módosítás ideje: 2014-05-24 06:47:17
|
|
|