Pilinszkyre hangolva

Ez a karácsony nem az enyém,
"csupán a testem kényszere",
girlandokkal felcicomázva
veszi a lelkem semmibe.

Így veszem semmibe az embert,
ellenséget és barátot;
sebeimet nyelv melengesse –
ma éjjel kutyákkal hálok.

Állati reményt öltözötten
fürkészek csillogó szemet;
jöjjetek, négylábú cimborák,
bevállalom hűségetek!

Hátha akad még közöttetek,
ki kedvemért két lábra áll –
evolúciós ugrással – és
emberként, nőként megcsodál.

Akkor az ünnep elém térdel,
s én, mint hű eb mellé rogyok,
álom lesz minden, szép és élet –
bámulnak irigy csillagok.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-05-19 10:57:24
Utolsó módosítás ideje: 2014-05-19 10:57:24