színház
a fejembe tóduló vér legyen a nyitány,
pórusaim tágulása az egyetlen mozgás.
ha közelebb hajolnál, hallhatnád, ahogy
egy izzadságcsepp a köldököm felé igyekszik,
de soha nem juthat el oda, felfogja majd egy anyajegy.
erről még nem tudhatsz persze semmit. most csak azt látod,
hogy meztelen testem árnyéktalan az utcai lámpa alatt.
nem jött el a közönség. erről nekem nem szóltak.
a végén talán majd megmarad egy gondolat.
egyetlen kíváncsi retináért
elcserélném összes fényemet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-05-10 13:04:30
Utolsó módosítás ideje: 2014-05-10 13:04:30
