Kaotikus a világom


Kaotikus a világom,

csetlek-botlok benne.

Mindennapos más- hiányom

cigánykerekezne.



Zöld fűben és hóesésben,

vígan karikázom,

vagy hazudott jó mesékben

ténfereg az álmom.



Egyszer voltam, hol nem voltam.

Tán még most is vagyok.

Szerelmesen kóboroltam,

éltem, mint a nagyok.



Olykor mosoly, olykor könnycsepp

ráncolta arcomat.

Évek teltek, nem lett könnyebb

s mint hámló vakolat



repedezem ég s föld között,

zuhanástól félve.

Vadborostyán felkötözött

biztonság- reménybe.



Lebegek, mint ki eltévedt

emelet magasban.

Testem porlad, agyam réved,

akart akaratlan.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-04-30 13:53:25
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-30 13:53:25