vagy
nehéz emlékezned arra hogy
halhatatlan vagy
mikor a bőrszínü műlábon
csillogó neonfényt nézed
emlékezz
kézben elmorzsolt légy
vagy
egy pillanatra láttad csak őket
a vonatablakból az erdőbe
sétált az a két didergő kabát
egy fiatal kísérte az öreget
tajgetosz felé az őszben
a zakatolástól ásítanál
az alföld mint a hullámzó tenger
mint a végtelen ég olyan
vagy
szólt az autómagnóból egy lemez
most nem vagyok veled
de ugye nem vagyok nevetséges
te vezettél melletted ült a mostohám
nevetségesek voltunk s utaztunk ostobán
nélküle
vagy
isten is kivesz minket néha
mint hörcsögöket szokás
terráriumunkból megmutatni
másoknak gyönyörködni bennünk
mi meg gyakran ijedtünkben
tenyerébe piszkítunk
egyre nehezebb
vagy
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
