Vakvers
Egy ember a földről hazatér
Reménnyel kottázott pillanat
Formába öntötte lelke dalát
Lila álmok lágy szövetére
Tücsökhegedű meg szélhárfa
Halk békévé olvad a harag
Időkerékbe törött utazás
Fektette 70-80 év két vállra
Szemében tajtékos zöldörvény
Romlásra magánya juttatta
Fekszik jégderes ravatalra
Téli tollpárnát lenget a szél
Sors’a meg nem értett zsenié
Feküdne az apja karjára
Csillageső koppan az ablakra
Egy behavazott szobor zenél
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-01-06 10:44:44
Utolsó módosítás ideje: 2014-01-06 10:44:44
