Diptychon

Apa a söntésben keresztbe
tett lábbal ül.
Már nem emlékszem,
hogy a jobb,
vagy a bal van épp fölül,
homloka világít,
viccesen ferdül
fején a svájci sapka,
korsó csörömpölés,
ma van az Úr napja.

Anya Vanyarcon, büszkén,
csípőre tett kézzel.
Ha sokáig áll így, mi lesz
az ünnepi ebéddel?
Fakó haján a nap delel,
feszes blúz alatt
két körte-mell.

Gazdátlan szemükbe nézek,
mint kóbor eb.
Apa, arcod nem fakul.
Anya, sosem voltam
még egyedülebb.
Fönt álmos ég szuszog,
árva hold botorkál,
lesi, hogy csukódik rám

a szárnyas oltár.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-12-26 09:16:29
Utolsó módosítás ideje: 2013-12-26 09:16:29