Elbocsátó
Mit írjak neked gyönyörűt?
Rózsák tapossák a kertet.
Fák közt biceg a halál,
csontjai kikezdték egymást.
Nekem nem fáj a halál kínja,
de mert van, hát nem kívánom.
Végy egy követ a kezedbe,
dobd el a szomorú ágat.
Nézd, már magasan jár a nap,
csókolj meg, és menj utadra.
Bőröd sima volt, mint a köd,
s batyudban gubbaszt a szégyen.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Legyen valaki veletek (Budapest, 1970)
Kiadó: Magvető Kiadó
Feltöltés ideje: 2013-12-02 06:21:14
Utolsó módosítás ideje: 2013-12-02 06:21:14
