Lett időm becsukni végre semmit nem látó szemem
lelki dombra másztam éjjel, ballagott az értelem
Hold a hajnalt hordja majd, ha fű a széltől megrezzen
domb lábánál szál tövében apró hangya megretten
Hangyanyájak bandukolnak, nem közéjük tartozom
tudjátok meg, együgyűek, mától én a fényt hozom!