A sok tévedés
A sok tévedés akaratot
jelölhet másoknak naponta,
vagy olyan gyakorisággal, hogy
akár fenntartást is foganhat,
jóindulatból nem lehet, hogy
higgyenek nekem, ha zavaros
a kristálytiszta gondolat is
( háttérzajokkal tudunk élni,
így szoktuk meg, mióta élünk)
torzul, elferdül a tengelye,
mely körül kering, öntudatlan,
s mikorra kiegyenesedhet,
a pillanat évmilliói
múlnak határozottan, mint a
gondolataim, s elillannak.
Az egyetlen transzcendenciát
különbözőképpen nevezzük,
hogy beszélő, vigasztaló csend,
nem süket csend legyen a földön,
cinkostárs kell, vagy a barátság
vagy a szerelem, egyedüllét
szabad karokkal öleli át
az ismeretlen igazságot,
s veszteglünk a vakvágányokon.
S a tükrünk sötét bevonata
a halál, nélküle nem látunk.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-08-06 05:31:55
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-06 05:31:55