Fennkölt közhely az élet



Emlékszel még, ötvenegy éve
egy csókért mit kaptál cserébe?
Emlékszel, akkor hogy öleltél,
tiltották, de szeretni mertél,
mert bátorrá tett a szerelem,
nekem lehettél, nemcsak velem,
ölelkezni a Nagyerdőbe
jártunk naponta, sülve-főve
együtt voltunk, ahogy tehettük,
a múlandóságot temettük,
szentül hittük, örök az élet,

s kerülgetett végig a végzet
minket, hol téged, hol engemet,
olyan is volt, hogy mind a ketten
ugyanattól vagy mástól-mástól,
mégis féltünk az elmúlástól.

Látod, fennkölt közhely az élet,
amit senki le nem cserélhet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-02 14:04:51
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-02 14:15:25