Magyar Temető - Ady-ciklus I.

Iharos, köd-temetőben, hol a Vajda sírja,
Érzem utóját savanya bor-íznek,
Ott egy bagoly, itt egy kút, öblögetnék,
Ha nem lenne dögszaga a temetői víznek.

Moha, rozsda, műanyagvirágok.
Minden magyar sorom egy kitépett rózsatő.
Pofán vernélek vele, hazajáró lélek!
Ha nem fogna le a Magyar Temető.

Varjú károg, hideget érzek, mi ez? Rémes!
Koporsófedélként csapódik a csendre,
Nézem, csont-kezem van, bassza meg,
És a síron a név: Ady Endre.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-06-24 10:08:27
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-24 10:08:27