Fonák
Felbont a sör,
mohón kortyolja lelkem,
habozni nincs időm,
már alig- alig pezsgem.
Marka zárul, a doboz roppan
földre dobva testem koppan.
Hajnal jár: a szelektív gyűjtögető,
jobb kezében, ami még menthető,
balban zsák, benne lom, szemét,
s a hajnal válláról bámulom
a halál telephelyét.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-05-17 13:36:20
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-17 13:36:20
