Feszültség
Ott fenn, a magasban,
pöffeszkedő transzformátorok,
nyelik a lopott energiát:
ezer telhetetlen torok.
S itt lenn, kimerülve rég,
millió, cellás akkumulátor,
míg nem késő tölteni kellene,
de szólni, senki se bátor.
Hunyorog a fény, sötétedik,
lesben áll a gyilkosuk,
ki bentről pusztít:
a saját, a saját savuk.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-05-11 23:29:39
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-11 23:29:39
