Titok (jav.)

Nyáron nevetve mondtad,
szív alakú nyomot hagyott
feneked a homokban.
Aztán mindenen nevettünk,
a kanapé is ringott velünk.

Ősszel egy nap felhívtál,
utána verset írtam:
neked

ha festő lennék
arcodra két orrot festenék
tudom reggel már nincs idő
szemfestés helyett
a hasad nézegeted
oldalt állsz a tükör előtt
még lapos
bosszankodsz miért nem nő
kicsit összenyomod mellbimbód
a cseppnyi tejnedv igazol
a kezed pisis lesz amikor a tesztet
másnap az orvosé majdnem
örülsz és félsz
hány hónap még

Versenyt futok én is az idővel,
de az érmen majd ez áll:
I. nagymama.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-04-25 22:12:51
Utolsó módosítás ideje: 2013-04-25 22:12:51