A Nap


A Nap a Földdel együtt minket fogva tart,
arra kényszerít, hogy körötte keringjen
mindenki, aki itt még élni is akart,
ember, állat, bogár, s növényféle minden.

A Nap-tömeg háromszázharmincezerszer
nagyobb a Földnél, minket szülő anyánknál,
ezért nem szabadulhat az sem, aki mer,
legfeljebb hajlong, akár a karcsú nádszál.

Ha megnevezzük, így lesz közhellyé minden,
ilyen iszonyatos tömegű hidrogén
magfúziójától, ehhez képest nincsen
valóság, csak a kényszerpálya peremén.

A többi bolygó is a Naphoz kötözött,
köztük az óriás Jupiter is köröz,
a kíváncsiságunk láthatára fölött
a törvényt elhinni semmi sem ösztönöz.

A Naprendszerünknek kilenc bolygólya van,
az ezek együttes tömegének éppen
hétszáznegyvenszerese a Napunk, olyan,
hogy így egyenlő az egyenlet egészen.

Most itt ülök a márciusi verőfény
zápora alatt, százötven milliónyi
kilométert száguld át velem a remény,
nyolc perc alatt ér el, élni, meghatódni.

Ülök a parkban, a fényözön eltalál,
több, mint négymilliárd éves mesterlövész.
Mellette mindig esélytelen a halál;
felbátorodom; mindig ennyi az egész.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-03-12 12:06:04
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-12 13:20:58