Mint juhász
Ha fázom csak hátamra csavarlak.
Ahogy alföldi éjben juhász szűrét
Lajbiját.
Egyszerű szavakban élsz, deres
Pirkadatban, evésben, imában.
Nem rémiszt már tőled igéző,
Óarany szakramentum, igébe
Szült jelek: iszlak, lélegezlek, és
Csak úgy feledlek, ahogy rekkenő
Nyárban pásztor felejti subáját…
Fenyőgallyakban létezel, Budakeszi
Fagyott lépcsőin, gunnyasztó házak
Ablakán. Pénztáros nők kezein fogysz
El, vízivárosi templomok énekében,
És feltámadsz síneken, vonatok kék
Kattogásán.
Reggelbe futó érkezés vagy,
És ahogy nyáját terelő juhász,
Párás akolba kísérlek – ha szebb,
Lehet akár Betlehem – ahol csak
Ökrök, íves nyakú csacsik és a
Szentháromságos család.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-01-21 23:31:41
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-21 23:31:41
