Komor Zoltán : Senkiföldje


 
2841 szerző 39165 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 23 perce
Tímea Lantos 2 órája
Francesco de Orellana 3 órája
Tamási József 3 órája
Tóth Gabriella 4 órája
Ötvös Németh Edit 4 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Pálóczi Antal 7 órája
Szilasi Katalin 9 órája
Kosztolányi Mária 11 órája
Bara Anna 12 órája
Nagyító 16 órája
Ilies Renáta 17 órája
Valyon László 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Köves István 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Ocsovai Ferenc 2 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 4 órája
Sin 7 órája
az univerzum szélén 9 órája
Baltazar 10 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 11 órája
Bátai Tibor 21 órája
Gyurcsi 23 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Janus naplója 1 napja
Zúzmara 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
csega 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
különc 3 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Komor Zoltán
Senkiföldje

olykor halászok érkeznek a sivatagba
a homokban tolják csónakjaikat
kaktuszokat kerülgetnek és hálót dobnak
a skorpiókra

bizony
rohadék egy férgek azok

a sivatag szélén tájnak döntött házak
szerte
mérgezett csecsemők fekszenek a tornácon
puha kis combjukon a surranó rovarok csípései
a halál aprócska cérnaöltései
a baba kísértetek a padláson totyognak
recsegnek alattuk a deszkák
gagyogásuktól megfordul a csepegés a csapban
kacagásuk felsebzi a holdat
melynek
kicsöppenő ezüst vére a homokba hull
a cseppek átváltoznak fuldokló halakká

ez itt a senkiföldje
szakadt paplanok forgolódnak az éjszakában
kifordult ajtóknak koccannak az emberi lábon
futó ördögszekerek
vezetékekről csüngnek a pislákoló villanykörték
olykor érkezik egy szutykos lány
székre áll és leakaszt egyet
hogy beleharapjon és elcsócsálja
majd messzire szalad mikor részeg apja
levetett nadrágszíjjal megjelenik és így kiált:
- gyere csak ide, majd én
ráakasztalak a vállfára, kisanyám!

„ó, apa
nem szülök több gyermeket neked!
köldökzsinórjuk sosem szárad el
sírásuk mintha a föld alól érkezne
és szurokból vannak a könnyeik!”

holdcseppek és halak

a befelé nőtt viharok keringője
rettenetes és gyönyörű a csönd
csupán a skorpiók szöszmötölése hallik az éjben
ahogy vadászatra indulnak
a homokban szét hagyott pecahorgok kérdőjelein
megcsillan egy sebesült égitest fénye
és a csillagpuszták fennsíkjai
a kiürült táncparkett bánatával
néznek le a dűnék közt eltévedt halászokra

a mennyek kapujának kulcsa
ott van egy halott csecsemő kezében
rázza és kacag miközben plüss mackót ajánlgató angyalok
próbálják elcsaklizni tőle
egyik-másik néha megragadja kövér kis pracliját
de el is engedi rögtön
mikor felsebzik tenyerét a halál kampós tüskéi

ócskavasak, szobák
a pusztulás erjesztőkádja
kigyulladt vitrinek az udvaron akár a katonák
összegyűrt falak, lehorzsolt szemek
lüktető pupillák
skorpiók másznak be az ablakokon és
mérgüket az alvó emberek álmaiba
fecskendezik

száradt halfarkakon rágódnak a macskák
mivel ismét eltűnt a tej a tálkájukból
bizony
a csecsemő kísértetek titokban kiszopják a tejet
a szendergő asszonyokból is
már akiben folydogál ilyesmi
a kiszáradt mellbimbók letörnek és
leszakadt gombként a sarokba gurulnak

vállfákra akasztott angyalszárnyak
a csapok lassan felszürcsölik a mosdókagylókban hagyott vizet
- lány a tengerben! - kiabálnak a csónakosok
távol
az éjben kinn kinn a sivatag közepén
megpillantva a kaktusz alatt ücsörgő gyermeket
a feje fölött glória ami egy kiégni készülő
villanykörte bizonytalanságával villan és reszket
miközben kérges talpából szedegeti a rozsdás pecahorgokat
körülötte homokba panírozott halak vergődnek
az égen már kivérzett a hold





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-08 00:20:59
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-08 16:58:29


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-14 22:10   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:35   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:18   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:04   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:33   új fórumbejegyzés: Francesco de Orellana
2025-07-14 19:22   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:04   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:03   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-07-14 18:45   új fórumbejegyzés: Francesco de Orellana
2025-07-14 18:07   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella