Komor Zoltán : Péniszpikkelyek

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38800 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Vadas Tibor: Túlélő sztori
Ocsovai Ferenc: Börtönima
Valyon László: Alkony
Kiss-Teleki Rita: magamnak egészet
Kiss-Teleki Rita: valaki
Kiss-Teleki Rita: Megtartom
Kiss-Teleki Rita: senki
Kiss-Teleki Rita: emóció
Gyurcsi - Zalán György: egyik kezével
Gyurcsi - Zalán György: lélekóra
FRISS FÓRUMOK

Vadas Tibor 1 órája
Filip Tamás 4 órája
DOKK_FAQ 18 órája
Ocsovai Ferenc 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
Tóth János Janus 3 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Valyon László 7 napja
Gyors & Gyilkos 9 napja
Francesco de Orellana 10 napja
Pálóczi Antal 13 napja
Cservinka Dávid 13 napja
Szilasi Katalin 15 napja
Szakállas Zsolt 17 napja
Vasi Ferenc Zoltán 19 napja
Bátai Tibor 20 napja
Farkas György 23 napja
Zsolt Szakállas 31 napja
Serfőző Attila 34 napja
Gyurcsi - Zalán György 40 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 10 perce
Bátai Tibor 11 órája
fiaiéi 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Zúzmara 2 napja
nélküled 2 napja
az univerzum szélén 4 napja
Baltazar 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
mix 8 napja
Paricska. Életmű 10 napja
négysorosok 11 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 12 napja
Janus naplója 12 napja
Játék backstage 13 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Komor Zoltán
Péniszpikkelyek

Nárcisszus a tóparton alszik
álmában megelevenedik és lány alakot ölt a víz
de a leány bőre tükör
hajlataiból
saját nyújtott arca néz vissza rá
ahogy szeretkeznek

reggel
az ég nyitott sebéből előbújik a nap
a hajnali fényben négykézláb áll a fiú
hátát macskaként az égnek domborítja
kifordított nyakkal figyeli a tavat
kezeivel széthúzza farpofáit és bűvölten nézi
az apró lyukat sóhajtozva bárcsak magába
hatolhatna egyszer
felfröccsenő spermasugáron
korcsolyázó napszikrák
odébb fosztott virágokat legelnek a bárányok a réten
egy lány a tó túlpartján döglött halakat szedeget
a nád közül
nyitott szájukba présel szeméből néhány könnycseppet
amitől ficánkolni kezdenek a tükörpikkelyes állatok
és visszaengedi őket a vízbe

Nárcisszus halcsontvázzal fésüli a haját
közben nézi a báránypásztor lányt
ahogy virágok szirmait tépkedi a réten
a fiú sóhajtozik és ábrándokat kényszerít magára
bárcsak megkívánná őt de mihelyst
elképzeli a szeretkezést vele
meztelen önmagát látja csak különféle kitekert pózokban
és keze ilyenkor gyorsan jár közben makkja vörösen izzik
a száraz bőr foszlányai leválnak péniszéről
akár a radírpiszok tapadnak ujjaihoz
fájdalmas nyögés kíséretében élvez el majd
behunyja szemét hogy ne is lássa többé azt az átkozott a víztükröt
de ahogy rágondol ismét erekciója támad keze pedig
a lába közé vándorol

a lány halakról tépkedi a pikkelyeket a réten
szeret nem szeret énekli miközben a bárányok
messzi kóborolnak Nárcisszus pedig az öklével betöri
a tó tükrét és egy szilánkkal a kezében a pásztorlányhoz rohan
- csúfíts el! - könyörög és reszketve átnyújtja neki az üvegdarabot
de a lány csak nevet hogy minek
- hiszen te már úgyis olyan csúf vagy - azzal könnyesre kacagja magát
a földre hulló cseppek áttetsző szirmokká válnak
s felöltöztetik a fosztott virágokat

reggel
a fiú szájában vastag nád arra harap fájdalmában
miközben a tükörszilánkkal lenyesi végre fáradt
péniszét amit gyenge kézzel a lágyan hullámzó vízbe ejt
majd a hátára zuhan és félájultan
önmagát látja: vörös szirmok hullnak belőle
tükörpikkelyes bárányok kóborolnak és bégetnek a közeli erdőben
a messzi erdőben
a fiú gondolatban velük tart
meztelenül ül hátukon csak kacag hogy fényben szeretni szeretkezni
olyan mint sebesre dörzsölni a napot vagy kitépni lángszirmait
álmában a bárányokkal kóborol szivárványon vagy spermasugáron
az esküvőjére tart ahol levágják majd az állatokat
s ott áll már a pásztorlány fátyol takarja arcát
egy kosarat tart kezében
amiben élve pucolt halak vergődnek egymáson

reggel
egy halott fiú fekszik az iszapban
csukott szemére valaki pikkelydarabokat tett
kis tükrök miben felhők gyapja szakad
a pásztorlány a tó túlpartján sétál
a nádasban ráakad a levágott péniszre
felveszi és szeméből ráhullajt néhány könnycseppet
amitől az ficánkolni kezd ujjai között
majd visszaereszti a vízbe





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-28 17:49:09
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-29 15:24:14


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-18 10:48   Napló: A vádlottak padján
2024-07-18 09:01   Új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2024-07-18 06:43   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-07-17 23:27   Napló: Bátai Tibor
2024-07-17 15:29       ÚJ bírálandokk-VERS: Vadas Tibor Túlélő sztori
2024-07-17 09:25   Napló: A vádlottak padján
2024-07-17 06:59   Napló: fiaiéi
2024-07-16 22:52   Napló: fiaiéi
2024-07-16 22:41   Napló: fiaiéi
2024-07-16 20:00   Napló: Gyurcsi