Levelek valakinek-ígéret I.

Azt mondtad visszajössz. Azóta nem
láttalak. Még megvan a tükör, amiben
utoljára sírtál. És hát megvan a bögre,
a fésű, a gyertyatartó is. Na jó, a bögre
eltörött. Egy darabig persze sajnáltam,
ahogy téged is. Aztán feltettem mindent,
tudod: arra a polcra. Azóta tökéletesen
mozdulatlan. Vasalni sincs kedvem. Az
mindig a te kiváltságod volt. Én kértelek
erre. Megnyugodtam, ha vasalsz. Olyan
egyben voltak a formák és ívek a mozdu-
lataidtól. Végül lecseréltem az ágyneműt
is. Azt pedig nem akartam. Már szaga volt.
Egy idő után bizony, te is megváltoztál.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-10-28 07:07:05
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-28 07:07:05