Karácsony
(Jónás Péter verse után)
A feleségem velem öregszik.
A fáradtságtól már néha veszekszik,
és durván beszél, ha koszos az ablak,
vagy ha a szomszédban hangosan laknak.
Ezt a verset neki csinálom.
Irgalmazz nékünk Jézus, királyom.
Naplót hoz haza, ellenőrzőket,
pihenni nem tud, szereti őket,
a sok buta iskolás pulyát.
Négyszer szült ő is, de tudja az okát.
Mikor lesz vége ennek a stressznek?
Irgalmazz nékünk Jézus, te herceg.
Lányos a teste, gyakran kívánom,
(elsírja ilyenkor magát az ágyon)
ha mégsem, hát dühöng a depressziótól,
hogy megfosztom ettől a kicsinyke jótól.
Addig jó minden, míg sírni látom?
Irgalmazz nékünk Jézus, barátom.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-10-23 13:18:15
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-23 13:18:15
