Hüvelykujj
ők testvérek, s kezét nézte.
mintha kísértetet látna, nyitotta-csukta
az ujjakat. ez vagy te. a legszélén.
öten vagyunk, majdnem végtelen.
bátyjára nézett. ő vigyorgott,
s titok-tenyerét mutatta.
a hüvelykujj különös magány.
az vagyok én, egy kicsit bicsaklott
a hangja, s hogy a testvér még nem
volt kész a véleményre –
a kicsi ijedten szorította
a nagy ujjakat hüvelykjére.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-09-20 13:15:19
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-21 10:02:53
