március végén
az udvaron betont kevert egy gép
mellette férfi kezében lapát
most temette el madame szabó
panoptikumát
megborzongtam mint a lepkék
a szél súlyos tenyere alatt
meszes csigolyáim közé gyógytűket
döfött a nap
s felállt az isten mikor buszra szálltam
egy félmosollyal átadta helyét
a sofőr intett az ellenőr megmosta lábam
és mind örültünk szürke hátizsákban
izzott az ég
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-30 12:08:20
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-30 15:03:53
