Miért meséljem?
Most is kócos fűz vagyok.
A boldogság ki-be járkál
bennem.
(Göndör haja van, nevet.)
Miért meséljem?
A hegyek, hatalmas fejüket rázva nézik,
ahogy a gyerek, önmagával néz farkasszemet.
- Sose láttam ilyen szépet! – mondják szótlanul.
A gyönyör peremén,
megírom a percet –
Ami - soha
nem jön el.
Utoljára sóhajtok.
Ha jönne is –
Miért meséljen?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-02-08 13:52:09
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-08 13:52:09
