Depresszió
Mint ahogy a hullám partot nyaldos,
Engemet a bánat, ugyan úgy mardos.
Kéretlenül jön, akár az ár, s apály,
Sajnos, nincs előtte, semmi akadály.
A lelkem háborog,
Kavarog benne, ezer dolog.
Negatív gondolat jön, millió,
Ezt teszi vélem, a depresszió.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.