Egy lakótárs halálára
Egy szemvillanás alatt,
Véget ért, egy élet.
S ezzel egy ember,
A semmivé lett.
Nem maradt más,
Csupán egy merev test,
A földön fekve.
Hiába a gyors orvosi segítség,
A nagy szaktudás,
A Halál lett, az erősebb dudás.
Még rajtunk ül
A tehetetlenség és a döbbenet,
Hisz arra sem volt idő, hogy
Meg legyen, az utolsó kenet.
Megőrzi Őt, az emlékezet.
2004.04.19.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
