Ember
Hogy ember szült, nem állat,
- csupán törékeny látszat.
Egy embertelen korban
csúszhatunk mind a porban!
Gyengét, beteget védned
kell, míg van egy csepp véred,
magad lásd, ha őt nézed,
ember legyél, fiam!
Lásd a fától az erdőt,
halld a hamisan csengőt,
emeld fel az esendőt,
s ember lehetsz, fiam.
Elved edzd kősziklának,
magad dacoló fának,
melynek tájfun sem árthat,
s ember leszel, fiam!
Oszd meg, ha más még éhes,
magadat se kíméljed,
légy izzón szenvedélyes,
s ember lettél, fiam.
Nem ártottál, csak adtál?
Rosszak közt jó maradtál?
Hűséget el nem hagytál?
Ember voltál, fiam!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-12 14:19:00
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-12 14:19:00
