Zsebszöveg holdudvarral, szerelemmel, közönnyel és blöffel
Éjt nappallá téve felkel. Bekapcsolja a mikrofont a mellkasán és egész nap egy hátsó teremből szinkronizálják. Nem vált menetjegyet a kék villamoson, a sárga buszon, mindenre bérlete van. A parkban találkozik a halványsárga lánnyal, akivel tegnap is találkozott. Mindennap találkozója van a fénnyel, udvarolna neki, szívében a hold izzó korongjával, de az nem jön el. Helyette találkozik a halványsárga lánnyal, a parkban, délután egykor. Randevút beszélnek meg estére is. Este nappalt éjjé téve elaludnak. Mert én vagyok a nappali sötétség és én vagyok az éjjeli fény. Én vagyok, aki mindig fél, én vagyok, aki sohasem fél. Én vagyok a lelkiismeret, én vagyok a közöny, én vagyok a részesülés utáni nyugalom. Én vagyok az utolsó, s az utolsó utáni pillanat is én vagyok. Én vagyok, akire nem gondolsz s akire én magam sem gondolok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-10 21:33:20
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-10 21:33:20
