Voltunk

Az apa homlokán a végső tanácstalanság aszimmetriája.
Girbe-gurba fekete oti-keretben riadt üzenet: ez jutott nekünk, fiam.
Az orr kissé jobbra ferdülve, a száj nyílófélben mutat mély megadást:
rajtad a sor.
Az anya homlokára a haj usánkát mintáz a kéken világító szemek fölött.
Él / tél beálltát hirdeti a félre hajtott fej. A szem régvolt szerelem titkát őrzi.
Az ellobbant élet szenvedő alanya int egy végtelenített páédesfiamot.
Végül észrevétlenül beúsznak a memória zeg-zugaiba.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-07 15:08:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-07 17:48:04