Egy részeg festő a hegyen


Imbolygó vásznát
fenyvesek bámulták,
ahogy dokkja lett
egy sziklaperem,
napsugár bukdácsolt
a szivárvány palettán,
s egy maszatos borosüvegen.

A völgy ölén
didergett a város,
felhúzott gallérokkal
birkózott a szél,
a Nap újra zuhanás előtt,
arcából lassan futott ki a vér.

Ecset mártózott
a zöldből  barnába,
vászon gödreibe
színek kuporodtak,
a valóság s az álom
összekacsintva,
imbolygó tudattal
az alkonyba hadartak.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-26 21:31:20
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-26 21:31:20