Maretics Erika : Születés-napomra

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37960 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tolnai Ottó
  A flamingó térde
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: a barátságról
Gyurcsi - Zalán György: Hazamennék
Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Kosztolányi Mária 2 órája
Nagyító 5 órája
Farkas György 5 órája
Szilvási István 6 órája
Busznyák Imre 7 órája
Ötvös Németh Edit 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Gyors & Gyilkos 13 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Bara Anna 1 napja
Nagy Zsuzsanna 1 napja
Albert Zsolt 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bősz Miklós 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Baltazar 12 órája
Beszéljük meg 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 19 órája
törmelék 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Juli 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 3 napja
Minimal Planet 3 napja
fejlakók... 4 napja
hozzá lehet szólni 4 napja
Szőnyeg 4 napja
történések 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Maretics Erika
Születés-napomra

Fél évszázada léptem az útra, tétova kisgyerek,
nem tudtam  tündérből  valóság hogy legyek.
Kezdetben egyre csak hátra tekingettem,
a múlt karcos élességű képébe vesztem.

Milyen hosszan, láthatatlan kanyarog az út,
homályba vesző félelmes dimenzióba fut.
Hatalmasnak hittem a vándorlást rajta,
gyakran rohantam is, vágyaimtól hajtva.

A tejszín égből előttem földre hullt lajtorján,
a menny hercege szállt alá szárnyas paripán.
Lelkemben felizzott a boldogság gyöngysora,
szívemet lepte életösvény emlékpora.

Utamon később feltűnt a szörnyűségek kertje ,
a sétányt vádló kísérőként átok-gaz kiverte.
Lélegző iszony vett körül, elhalt lelkek bókja,
szétmálló gyökerek rothadó szerelmes csókja.

Immár a végtelen út végére értem,
kolomp kondul, rezgő tünékeny éjben.
Lábam alatt sebes folyó, vize örvény,
a halál lent vár, elnyel, ez a törvény.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-13 15:18:34
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-13 15:18:34


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-12-06 23:44   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-12-06 23:41   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-12-06 23:00   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Misinszki Hanna Szakadás III.
2021-12-06 22:38   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen