álom-impro, duna

a szomszédom melinda, hatvannyolc éves, ősz, hosszú hajú férfi.
valószínűleg magányos, ellenben jó zenét hallgat. ízlésesen öltözködik, éjszaka meztelenül napozik.

***

magamra zárom az ajtót.
nem tudom meggyújtani az olajlámpát.  
a lehetőség semmivel sem különb, mint a lehetetlen.

nyomaim, mint lassan kortyolt tea gyűrűi a csészében.

időnként demotiváló szájszag keveredik a kellemes duna-szagba. balról hozza a szél.
a sarokban megszívódva hallgatnak a lécek.
a gyertya mellettem az utolsó fényjeleket adja le. felfoghatatlan, amit üzen.
az ablakra nézek: még látnám, ha bepillantana valaki.

***
éber vagyok. csak ilyenkor, közvetlenül elalvás előtt hiszek magamnak.

***

éjjel a dunán nagy, külföldi hajók érkeznek. hallom a hullámverést és a motorzúgást. üdvözlő dudaszót küldenek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-01 10:30:19
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-01 10:30:19