Kis László
Pillanat és Idő
Elmúló pillanatok,
felszakadó sóhajok,
apró zizzenések,
bőgő motorzajok,
a víz tükrén a csillámlások,
reggeli harmatok,
esti langy szellők,
tavaszi zöld mezők,
nyári búzatáblák,
az őszi sárgák,
téli hidegek,
kezem, ha megremeg,
léptek, ha kopognak,
ha kinn ajtót csuknak,
zivatar ha dörren,
mikor erdőn madár röppen,
... idéznek szüntelen.
Szédítő, időtlen idők
távolába meresztem
vaksi szemem s kiáltom:
...maradj velem!
te édes kín, szomorú remény,
bódító gyötrelem,
markold a kezem
késői üde szerelem!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|