VÍZPARTI TÛNÕDÉS

Szellő borzolja
a tenger zöldellő
napfényben ringatódzó habjait
amikor tétovázó szemem
nézi a  ködben úszó
távoli partokat.
Csodálatos, mesébe  illő
ez a  természet szilaj,
partokat ostromló ereje.
Gondolatban
szellők szárnyán lovagolva
távolságokat áthidalva
száguldok tova
miközben valaki azt suttogja
mi értelme van az egésznek ?
Látomások gyötörnek.
Tépelődve tűnődöm
távoli világok
ismeretlen Naprendszerek
titkait kutatva
mígnem eltűnik
tüzes paripáján tova száll
e  furcsa látomás
és  én itt ülök
álmodozva
némán figyelve
a robajló
partokat ostromló
szilaj tenger hullámait.

Csopak, 1974. 05. 11.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.