Szívátültetés előtt
A kanül tátott szája szembenézett;
Lelke egész ütőérig szaladt.
Lassan karomba így csusszant a méreg
Csillagporos, rideg csempék alatt.
Bánatnál erősebb, kioltó savak,
Morfiumkönnyekben oldott szívdalok.
Szavam sikolyból felúszó suttogás,
Hogy édesanyám, én ma meghalok.
Lepedőm jelkép; testem asztalán
Lágy vonalat húz a meztelen magány.
Kigördítik némán torz hideglelések,
Viszik; vágják a szikék és a kések.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-06-07 16:51:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-07 16:51:31
